Mintegy 70 évvel ezelőtt, a fizikus Enrico Fermiben a megfogalmazódott a kérdés, ami azóta is számos embert foglalkoztat, „Vajon egyedül vagyunk?”.

A Nobel-díjas fizikus álláspontja szerint pusztán a Tejútrendszerben is több milliárd csillag van, mely közül számos több milliárd évvel idősebb a mi Napunktól.  Ha e csillagok akár töredékének van saját, élhető bolygója, az is világok milliárdjainak létezését jelentené. Ezen a több milliárd világon fejlődő civilizációk alakulhattak ki, melyek akár már el is kezdhették feltárni a körülöttük lévő végtelen univerzumot. A tudósok szerint több, mint 60 milliárd ilyen exobolygó (naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringő bolygók) van, melyek élhetőnek bizonyulnak.

Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem ért el hozzánk egy faj sem? Hol van mindenki? Miért nem találtunk egy űrszondát, járművet vagy rádióadást sem? Ezek a kérdések vezettek el végül a Fermi-paradoxon kialakulásához, mely a földönkívüli élet valószínűsíthető létezésének és az erre szolgáló bizonyítékok hiányosságának ellentéte.

Enrico Fermi  - "Where is Everybody?"

Sokan, sokféleképp próbáltak választ adni a felmerülő kérdésekre. Az egyik ilyen szerint a földönkívülieket a víz alatt kellene keresnünk, vagy minden földönkívüli élet már halott, esetleg mi magunk vagyunk a földönkívüliek, és egy „üstökös hátán” érkeztünk a Földre több milliárd évvel ezelőtt.


Most az orosz elméleti fizikus, Alexander Berezin, egy új megoldással szolgál nekünk a Fermi-paradoxonra, viszont ha feltevése beigazolódik, az sokkal merészebb jövőt jelent az emberiség számára, mint a puszta kihalás.

                                                                                                 Alexander Berezin


Berezin márciusban publikált tanulmánya felveti a kérdést: „Mi van akkor, ha az első, csillagközi utazásra képes faj, szükségszerűen kiírtja a többi versenytársat saját terjeszkedésének érdekében?”
Vagyis az emberi faj törekvése egy idegen élet felkutatásért felelős lesz-e annak végleges kiirtásáért is? Mi van, ha mi vagyunk az univerzum rosszfiúi? Valljuk be, nem túl nehéz ezt elképzelni annak tudatában, hogy a sajátjainkkal miképp bánunk.

A tanulmány szerint teljesen mindegy, hogy milyen formában találunk rá az idegen életre, lehet az az emberhez hasonló biológiai lény, egy szuperintelligens mesterséges értelem, vagy akár egy bolygó méretű „szuperagy” (angol megfelelői: group mind/ group ego / hive mind), annak viselkedése lesz a leglényegesebb.  Hogy Fermi paradoxonja hitelesnek bizonyuljon, az idegen létformának törekednie kell a növekedésre, a reprodukálásra, és feltérképezhetőnek kell lennie az emberiség számára. Ez azt jelenti, hogy a fajnak képesnek kell lennie csillagközi utazásra, vagy legalább üzenetek közvetítésére az űrben, ami pedig a kulcsa Berezin egész hipotézisének. Hiszen ha egy faj már üzenetet képes küldeni csillagrendszereken át, az a korlátlan terjeszkedés nyitánya lehet számára. A növekedés pedig több kisebb létformán át vezet.



„Nem azt állítom, hogy egy magasan fejlett civilizációnak szükségszerűen irtania kell más létformákat, mindössze hiányozni fog belőlük az annak megóvásáért felelős ösztön, vagy észre sem veszik a létezésüket.” – írja Berezin.

Például egy mesterséges intelligencia fékezhetetlen vágya a terjeszkedése iránt azzal járhat, hogy saját klónjaival árasztja el az egész galaxist, mely által minden naprendszert egy „szuperszámítógéppé” alakít. Ellenségesnek tűnő viselkedésében teljesen felesleges motivációt keresni, egész egyszerűen meg tudja tenni, így meg is teszi azt.



Az emberiség számára a veszély nem abba rejlik, hogy szembe kell néznünk valami tőlük hatalmasabbal, hanem hogy mi magunk válhatunk ezzé a pusztító fajjá.  Berezin szerint, ha az ember lesz az első faj, mely intergalaktikus utazásra képes, akkor hódításaink során számos idegen életforma kiirtásáért válunk felelőssé. Hogy ezt megakadályozzuk, egy kulturális fordulatnak kell bekövetkeznie az emberi természetben, melyet már nem az egyén szabad akarat iránti vágya vezérel.



Le kell szögezni, hogy mindez pusztán elmélet, a tanulmányt még számos tudósnak kell részletekbe menően megvizsgálnia. Maga Berezin is így nyilatkozott: „Szívből remélem, hogy tévedek. Az egyetlen mód, hogy fény derüljön az igazságra az az, ha tovább folytatjuk a keresést az idegen létformák után.”

Forrás: Livescience 

Likeold a blog FACEBOOK OLDALÁT is! :)