2018. jún 06.

10 rémisztő szépségtrend a viktoriánus korból

írta: Ronella
10 rémisztő szépségtrend a viktoriánus korból

Manapság a smink már-már nélkülözhetetlen tartozékaként van jelen a női szépségideálnak, viszont nem mindig volt ez így. A viktoriánus Angliában, azaz a 19. században, lenézően tekintettek azokra a nőkre, akik sminkelték magukat, gyakran prostituáltnak tartották őket. Annak ellenére, hogy a fehérre púderezett arc, illetve a piros ajkak már trónra lépése előtt is elterjedtek voltak, maga Viktória királynő közönségesnek és alpárinak találta a smink használatát, melynek hatására sokan teljesen felhagytak a sminkeléssel, vagy egyéb, természetesebb módszerekkel próbálták elérni a kívánt hatást. 

Ennek eredményeképp az 1800-as években megszaporodtak az olyan innovációk, melyek a női szépséget voltak hivatottak fokozni, adott esetben elősegíteni. Mindennek azonban megvolt a maga árnyoldala is. 

10. Az áttetsző arc

A rendkívül halvány, tiszta arcszín kiemelkedően fontos volt a viktoriánus nőnek. Az elit hölgytagjai ezzel a fakó arccal jelezték a nagyközönségnek vagyonos származásukat, hiszen nem kellett a napon dolgozniuk. Olyan fakó arcot szerettek volna, mely már szinte "áttetsző", hogy akár az ereket is látni lehessen az bőrük alatt. A kor embere a halál megszállottja volt (nagyon elterjedt volt a halottakkal történő fotózkodás), így egyfajta célként lebegett a nők szeme előtt, hogy betegnek, csaknem halottnak tűnjenek. 


A kor nagy szépségszakértőjének számító S.D.Powers ajánlatára a hölgyek egy salátafajtából kivont ópiummal kenték be az arcukat lefekvés előtt, majd reggel ammóniával mosták le a pakolást. Ennek hatására bőrük frissé és halovánnyá vált. 

A szeplők és egyéb foltok eltávolítására szolgáltak az arzénos pirulák, melyet a hölgyek a nap bármely szakaszában elrágcsálhattak. Bár teljesen tudatában voltak az arzén mérgező hatásával, az mégsem tántorította  el őket céljuk elérésében. 
                                                                                              Arzénos pirulák
di5ehc4xgaaugf7.jpg
9. Égető hajprobléma

Már az 1800-as években is nagy divatja volt a göndör/hullámos hajnak. A korai hajsütővasakat áram hiányában a tűzben forrósították fel, ami a legkevésbé sem volt veszélytelen. A  tűzből kivett hajsütővas akár az egész hajat is lángba boríthatta, amennyiben  túl kevés időt szántak a szerkezet lehűlésére. 

Korabeli hajsütővasak:

      

A hajformázásban rejlő buktatók következtében számos nő vált átmenetileg kopasszá, vagy szenvedett el részleges égési sérüléseket a fejbőrén. Annak érdekében, hogy hajuk gyorsabban nőjön, ammóniás vízzel mosták azt, mely égette a fejbőrüket, nem ritka esetben vakságot okozott. 

Képtalálat a következőre: „victorian era hair care”

8. Vértisztítás

A viktoriánis kor egyik elterjedt betegsége volt a tuberkulózis, melyben a társadalom meglátta annak szépségét is. S.D. Powers könyvében kijelentette, hogy a legtisztább, legtökéletesebb arcszín a tuberkulózis korai szakaszában szenvedő betegeknél van jelen. Powers szerint a betegség alatt jelentkező vérhányassal a szennyeződések kiürülnek a beteg szervezetéből, így bőre tisztává és fehérré válik. 

Hogy ezt a hatást elérjék, Powers tanácsára a nők a lehető legkevesebb táplálékot vették magukhoz,  hogy testük legyengülhessen. Powers napi ajánlott menüsora a következő volt: reggelire egy marék eper, ebédre egy fél narancs és cseresznye vacsorára.  Ha nagyon kínozta az éhség az alanyt, megengedett volt még egy pohár húsalaplé elfogyasztása. 

Powers ezen kívül szentül hitte, hogy az ammónium karbonát és a szénpor elengedhetetlen kellékei a női szépségápolási rutinnak, melyet arcpakolásként ajánlott alkalmazni. Ezenkívül szükségszerűnek tartott egy háromhavonta ismétlődő gyógyszeres kezelést annak vértisztító hatása miatt, annak ellenére, hogy a hölgyek lebetegedtek az említett "gyógyszerkoktéltól" és halálközeli állapotba kerültek. 


Képtalálat a következőre: „victorian era consumption”

7. Orrformálás

Akárcsak ma, a 19. századi ember is elégedetlen volt a testével, gyakran az orra méretével, formájával.  A plasztikai műtétek előtt számos cég specializálódott az "orrgépek",  vagy "orrformázók" gyártására. Ezeket a fémszerkezeteket felcsatolták az alany arcára, hogy összepréseljék vele az orr porcos részét, így az kisebbnek és egyenesebbnek tűnt. 

Képtalálat a következőre: „victorian era nose machine”

Heather Bigg nevéhez kapcsolódik egy rugós szerkezet kialakítása, melyet szíjak segítségével ráerősítettek az arcra, hogy az akár éjjel, akár nappal formázza a tökéletlennek vélt orrot. 

Egy francia sebész, dr. Sid, számolt be egy esetéről, mely során egy olyan, Biggéhez hasonló rugós szerkezetet készített, mellyel 15 éves páciense orrát egy 3 hónapos csecsemő orrméretére kellett zsugorítania, hogy az alany elégedett lehessen. 

Képtalálat a következőre: „victorian era nose shaper”

6. Féregdiéta

Annak érdekében, hogy csípőjük a lehető legkarcsúbbnak tűnjön, a viktoriánus nő ruhatárából nem hiányozhatott a fűző. Súlyvesztés érdekében elterjedt praktika volt a bélféreg pirula fogyasztása, hogy a gyomorban kifejlődő kis giliszták felfaljanak minden elfogyasztott táplálékot. Az alkalmazott diéta végeztével a nőnek egy másik pirulát is be kellett vennie, hogy elpusztítsa a testében élősködő férgeket. Emellett úgy hitték, hogy ha nyitott szájjal leülünk egy pohár tej elé, a férgek maguktól kimásznak a szánkon keresztül, bár ebben az esetben fennállt a fulladás veszélye is, ugyanis egy ilyen féreg akár 9m  hosszúra is megnőhet.


Képtalálat a következőre: „victorian tapeworm diet”

Dr. Meyers új szintre emelte a féregtelenítést, amikor feltalált egy eszközt, amivel a féreg eltávolítható a gyomorból. Működési elve alapján egy hengerbe ételt helyeznek, majd ezt a hengert ledugják a paciens torkán - már itt számos fulladásos halál történt a művelet közben. A paciensnek pár napig kerülnie kell az evést, hogy a féreg éhezni kezdjen, és a hengerben lévő étel elcsábítsa. Amikor már a hengerben van, a féreg kihúzható az alany testéből. 

5. Halálos szemcsepp

Fakó arcukon kívül a tuberkulózisban szenvedő nők másik tünete volt a kitágult pupilla és a könnyes szem. A viktoriánus korban rendkívül vonzónak találták a tág pupillával rendelkező nőket, ezért elterjedt a nadragulyás szemcsepp alkalmazása. Már ebben a korban is köztudott volt, hogy a nadragulya az egyik legmérgezőbb növény, mellyel ember találkozhat, alkalmazása mégis teljesen elfogadott és természetes volt. 


Képtalálat a következőre: „belladonna”

Maga Viktória Királynő is alkalmazta a nadragulyás cseppeket a szemén lévő hályog kezelésére. Bár a kezelés a hályogra nézve eredménytelen volt, a kitágult pupillák miatt látása javult, így nem hagyott fel a cseppek alkalmazásával. 

Képtalálat a következőre: „victorian era eyedrop”

4. Szájápolás

Hogy megelőzzük a fogak romlását, illetve leheletünk friss és üde legyen, S.D Powers tanácsára fogyasszunk egy teáskanálnyi ammóniát vízben elkeverve. Állítása szerint az égett pirítós, illetve egy széndarab napi kétszeri használata tökéletes megoldást jelent a fogkrém helyettesítésére. 

Képtalálat a következőre: „victorian era tooth charcoal”

Fogfájdalom esetén a kokain cukorka volt az elterjedt gyógyír, melyet bárki könnyen beszerezhetett a helyi gyógyszertárban. Ugyanezt ajánlották megfázásra és köhögésre is. Addiktív hatása miatt rengetegen váltak akaratukon kívül kokainfüggővé. 


Képtalálat a következőre: „victorian era cocaine”

3. Szőrtelenítés

S.D. Powerstől olvashatjuk azt is, hogy ha egy szőrszálat kitépünk, akkor három másik, erősebb, sötétebb szál nő a helyébe. Csipeszek vagy borotva helyett Powers több ártalmatlannak tűnő módszert is ajánl szőrtelenítésre. Az egyik ilyen egy fahamuból készült kenőcs, melytől a bőrre kenve kihullnak a nem kívánt szőrszálak. Két legyet üthetünk egy csapásra, ha klórmeszet használunk, amit aztán ecetes vízzel mosunk le. Ennek hatására nem csak a szőr tűnik el, de maga a bőr is világosabbá válik. Powers tanácsára ezt a praktikát nyitott ablaknál végezzük, majd hozzáteszi azt is, hogy ha túl sokáig hagyjuk a pakolást a bőrünkön, akkor elkezdi marni a húsunkat. 

2. A szem hangsúlyozása

Egy előkelő viktoriánus hölgy sosem viselt szemhéjfestéket. Mivel a lehető legtermészetesebben szerettek volna kinézni, és semmiképp sem szerették volna, ha megbélyegzik őket, csakis az arcszínükre koncentráltak. Bár a szemhéjfesték használata elenyésző volt, nagyobb hangsúlyt helyeztek a szemöldökük formázására és kiemelésére. Ha valaki mégis szeretett volna színt vinni a szemhéjéra, az általában maga keverte ki a festéket arckrém és porrá őrölt bíborbogár vegyítésével. 

                                                                            Bíborbogár festék

Ha egy vakmerő hölgy, vagy egy prostituált valami különleges alkalomból kifolyólag mégis az üzleti szemfestéket választotta, számolnia kellett azzal, hogy halálos anyagokat ken a szemére. A festék színezéséhez fehér vagy vörös ólmot használtak, nem ritka esetben higanyt, mely szerepet játszik az elmebaj kialakulásában is.

1. Arzénfürdő

A kor egyik híres színésznője, Lola Montez, is számos "hasznos tanáccsal" látta el a hölgyeket szépségápolási témában. Könyvében beszámolt egy csehországi utazásáról, ahol a hölgyek egy arzénos forrásból ittak, illetve annak vizében fürödtek. Bár kihangsúlyozta ennek veszélyességét, mégsem tudott szó nélkül elmenni a bőrre gyakorolt elképesztő hatás mellett. 

                                                                                                   Lola MontezKéptalálat a következőre: „victorian period lola montez”

Az arzén elterjedt patkányméreg volt, így nagyon könnyen hozzájuthatott bárki.  A nők mellett a férfiak körében is egyre közkedveltebbé vált a szer, mint egyfajta korai Viagra.  Kis mennyiségben alkalmazva eufórikus érzést keltett, így hamar függőséget váltott ki az emberi szervezetben.

 

Forrás: LISTVERSE

Likeold a blog FACEBOOK OLDALÁT is! :)

 

Szólj hozzá